ELŐSZÓ

Egy elképzelt, ideális esetben egy szótár együtt változna azokkal a nyelvekkel, amelyek leírására vállakozik. Az erre való törekvés, a magyar-svéd (Kiefer Ferenc [szerk.] - Kiefer József [mtárs]: Magyar-svéd szótár = Ungersk-svensk ordbok. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984. /1988, 1992, 2009, 2010/) és a svéd-magyar (Lakó György [főszerk.] - Fehér József [szerk.]: Svéd-magyar szótár = Svensk-ungersk ordbok. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1969. /1972, 1980, 1985, 1989, 1992, 2009, 2010, 2011, 2016/) nyomtatott szótárak többszöri átdolgozásaiban és kiadásaiban is tetten érhető, de az aktualizálás, az egyes nyelvek szókincsének az egyre gyorsuló változás ellenére is lehetőleg pontos megjelenítése, sokkal könnyebben megközelíthető a digitális kiadási formával.
Ez a svéd-magyar szótár nem meglévő szótárakon alapul, hanem mind szóanyagát, mind szerkezetét tekintve olyan önálló fejlesztés, amely kezdettől fogva digitális kiadványként készült, így a nyomtatott szótárakhoz képest a nyelvi változásokat követve sokkal gyorsabban és sokkal kisebb ráfordítással bővíthető és aktualizálható majd. Maga a szerkesztés is számítástechnikai rendszerrel történt, de a szóanyag kiválasztása és bővítése, a kész szócikkek ellenőrzése során is fontos szerepet kaptak a számítógépes lexikográfia eszközei. A digitális technika nem csupán a szerkesztési munkát jellemezte, hanem önmagában is számos olyan lehetőséget kínál, amelyek a kész kiadvány gyakorlati használhatóságát bővítik a nyomtatott szótárakhoz képest. A ragozott alakok, helyesírási, illetve ragozási variánsok, szótöredékek vagy szóösszetételi elemek szerint történő villámgyors keresés, a terjedelmi korlátoktól mentes megjelenítés, amely a pontosabb és könnyebben érthető jelölést és kellő számú nyelvhasználati példa bemutatását teszi lehetővé, a hasonló tárgykörhöz tartozó szavak összegyűjtése tematikus szócsoportokba, a szinonímák utalásokkal történő összekapcsolása, a több elemből álló lexémák, a frazeologizmusok és a közmondások besorolása több releváns címszó alá, mind ilyen többletfunkciót jelentenek, és megvalósításuk lehetőségét valamint az abból adódó követelményeket már a szerkesztés, illetve a számítógépes szerkesztőrendszer kialakítása és többszöri átdolgozása során is figyelembe kellett venni.
Természetesen a gondos lexikográfiai munkával szerkesztett hagyományos szótárak olyan fontos kiegészítő elemei sem hiányoznak, mint a fonetikai átírás, a címszavak helyes elválasztására vonatkozó információ, vagy a svéd nyelv alapvető grammatikai jellegzetességeit bemutató nyelvtani összefoglalók, amelyek remélhetőleg magas szintű fordítói munka segédeszközeként is alkalmazhatóvá teszik a svéd-magyar szótárt.

Mádl Péter